Örkény István: Tóték

Örkény István: Tóték


Elmúlt előadás.


A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka. Az őrnagy idegzetét súlyosan megrongálták a harctéri hónapok, ezért Tótéknál töltené kéthetes szabadságát. Ám hogy addig se tétlenkedjenek, dobozolásra kényszeríti a családot. És Tóték éjjel-nappal dobozolnak, hogy a vendég kedvében járjanak. Abban reménykednek, hogy ezzel elnyerik az őrnagy jóindulatát, így a fiuk is kedvezményekben részesül a fronton. Tóték egyre fogyó lelkesedéssel dobozolnak, végül megölik az őrnagyot, nem is sejtve, hogy áldozatuk is, a gyilkosság is teljesen hiábavaló – és abszurd. A falu postása ugyanis nem kézbesíti ki a rossz hírt közlő leveleket, így azt sem, amiben a Tót fiú halálhíre állt.

„1943. január 13-án a Don-kanyarban elkezdett lefelé görögni az a szikla, amellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Egy barátom, Cseres Tibor, aki ugyanezt megélte, kifejtette egyszer, hogy ezt a háborút magyar írónak lehetetlen megírnia. Ebbe a gondolatba nem tudtam beletörődni. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban. Az, hogy én élek, a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak.Talán ezért van az, hogy az ő telük, az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni.

A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mindig rájuk gondoltam. A legtöbben ülve fagytak meg, s ahogy ott ültek, márványban fagyott arccal, még most is hátamban érzem a tekintetüket” – írja Örkény a Tóték előszavában.

Ez a gondolat a beregszászi előadás kiindulópontja is. Egyben ez teszi különlegessé Vidnyánszky Attila rendezését, amely nem egy valamikori háborúról vagy általában a háborúról szól, hanem konkrétan a második világégést idézi meg – Örkény szellemében. Ez teszi hitelessé a történetet – véli a rendező, aki a téboly ívét egészen a jelenkorig rajzolja meg: a háborús katonadalok után kommunista indulók szólnak, majd a Dallas című amerikai sorozat szignálja utal arra, hogy a pusztítás korokon átível. Csak az eszközök és a módszerek változnak.

– A ma problémái nagyrészt ugyanazok, mint a Tóték keletkezésének idején voltak. Örkény alapkérdéseket boncolgat. Az emberi természet nem változik, és az a viszonyrendszer, melyet a darab felvázol, abszolút átültethető a mába. Ez a nagy művek, a klasszikusok sajátja – mondja Vidnyánszky Attila.

A Tóték a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház emblematikus előadása. Sokak szerint az őrnagyot alakító Trill Zsolt alakítása minden túlzás nélkül vetekszik Latinovits Zoltánéval, aki az 1967-es ősbemutató és a Fábri Zoltán által rendezett legendás film főszereplője volt. A IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón Trill Zsolt kapta a MASZK színész-zsűrijétől a legjobb férfi alakítás díját az Őrnagy megformálásáért.

A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója.

Az előadás kedvezményes jegyára a Déryné Program hozzájárulásának köszönhető.

A fotókat Eöri Szabó Zsolt készítette.

Rendező

Vidnyánszky Attila

Színészek

Őrnagy – Trill Zsolt Tót – Tóth László Tótné – Szűcs Nelli Ágika – Polyák Anita e. h. Postás – Rácz József Tomaji plébános – Sőtér István Cipriáni professzor – Ferenci Attila Gizi Gézáné – Béres Ildikó / Fornosi D. Júlia A lajt tulajdonosa – Varga József Lőrincke – Szabó Imre Elegáns őrnagy – Ivaskovics Viktor/Szilvási Szilárd Jelentős történelmi figurák: Ferenci Attila, Kristán Attila, Gál Natália Vass Magdolna Orosz Ibolya Orosz Melinda

További Programok

Urban Verbunk: Elemek tánca – Ősi tánc tűzön vízen

Tovább Jegyvásárlás

MARC CAMOLETTI: HATAN PIZSAMÁBAN

Tovább Jegyvásárlás

FAT PIG (Kövér Disznó)

Tovább Jegyvásárlás

Kapcsolódó hírek

Nincs kapcsolódó hír!