A szó elszáll, az írás megmarad. Ugye, mind ismerjük a mondást? Sőt, nemcsak hogy megmarad, de hatalmas port is tud kavarni. Egy téves címre elküldött e-mail üzenet által elindított érzelmi és kapcsolati lavináról szóló előadást láthattunk a Teátrumban.
A történet az öt szereplő levelezésein és telefonhívásain keresztül bontakozik ki előttünk. Ahogy megérkezünk a nézőtérre, egy hosszú asztal látványa fogad minket. Emellett foglalnak helyet a darab szereplői laptopjaikkal, hogy segítségükkel életre keljenek az üzenetek. Az e-mailezést Stephanie indítja el a férjétől, Richardtól nemrégiben kapott számítógépről. A nő a kertvárosi feleségek életet éli, és vakon bízik párjában. Azonban egy nap fura üzenetet kap Richardtól, amely felett már ő sem tud csak úgy szemet hunyni. Továbbítja a levelet barátnőjének, Pegnek, aki azonnal nyomozásba kezd, s hamar szembesíti Stephanie-t azzal, hogy a férje megcsalja. Nem mással, mint Wandával, aki Richard egyik munkatársa. A férfi természetesen próbálja menteni a menthetőt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy elhitesse feleségével, nincsen viszonya. A levélláncba bekapcsolódik maga Wanda és Richard barátja, George is. Minden egyes üzenet és hívás tovább bonyolítja a történetet, s közben nem várt kapcsolati szálak szövődnek.
Habár a színészek az előadás alatt végig az asztal mögött ülnek, ez semmiben sem korlátozza a lehetőségüket a remek alakításokra. Kovács Patrícia ugyanúgy hitelesen játssza a naiv, szerető feleséget, mint a darab végén pedig a bosszúálló, magabiztos nőt is. Vele ellentétben Peg egy igazi erős, feminista karakter, aki szembeszáll Stephanie kedvéért Wandával, a lerázhatatlan, célja elérésének érdekében bármit megtevő szeretővel. Járó Zsuzsa és Péter Kata az asztal két szélén elhelyezkedve igazán szórakoztatóan eleveníti fel a női karakterek két végletét a középen ülő Stephanie személyével szemben. Őket erősíti és egészíti ki Richard (Schruff Milán) és George (Mészáros Máté) karaktere. Megismerhetjük a csalfa férjet és a visszahúzódó, magában kevésbé bízó barátját is, akik bőven szolgálatnak okot és alkalmat nekünk a nevetésre.
Nincs különleges történet, vagy díszlet, nincsenek nem hétköznapi tulajdonságokkal felvértezett szereplők. A Bocs, félrement éppen azért olyan szórakoztató, mert karakterei jellemvonásaiban könnyen magunkra is ismerhetünk. Egy rossz helyre küldött üzenet által okozott bonyodalom az internet rohanó világában sokak számára ismerős lehet. Az a fajta előadás, amire nyugodtan beülhetünk rosszkedvvel, egy fárasztó nap után. Garantáltan teljesen kicserélve, és hatalmas mosollyal az arcunkon hagytuk el a Teátrumot.