A Süsü, a sárkány elfogadómese. Hőse a fogyatékkal élő sárkány, akinek csak egy feje nőtt. Nyolc testvére bezzeg 24 fejet számlál összesen, ahogy ez egy háromfejű atyakirálysárkány gyermekeitől joggal elvárható. Süsüt a család kitagadja. Pedig sem a sárkányok, sem az emberek felől nézve nem olyan rémisztő ő, mint amilyennek látszik.

Torz, félelmetes külseje jámbor, szelíd, naiv természetet takar. Nyugodtan tekinthetjük őt az amerikai animációs sztár, Shrek jól sikerült előzményének is. Másrészt a Süsü szabadítómese. Kimenekíti a főhőst státuszából, szerepköréből. Ez a sárkány nem arra van predesztinálva, amire sárkánykollégái általában. Őt nem legyőzi a királyfi, hanem megsajnálja, megkedveli, barátjául fogadja. Sőt cinkosává teszi egy megbundázott bajvívásban.

A feladat nagyobb részét – a csonka sárkány megkedveltetését – az író, Csukás István végezte el. A további tennivalók a megjelenítőkre vártak, akik szintén kiválóan és hiánytalanul teljesítettek, amikor a hetvenes évek végén televíziós bábsorozattá lényegítették át a mesét, Szabó Attila rendezésében.