Villáminterjú – Nagy Sándorral

Rendhagyó előadásnak lehettünk a részvevői a Fórum Színház előadásában augusztus 18-án.
A hűtlenség ára színdarabot láthattuk Németh Kristóf, Pikali Gerda és a születésnapos Nagy Sándor szereplésével.
Az előadást követően születésnapi köszöntésnek lehettünk a tanúi, hiszen Nagy Sándor pont ezen a napon ünnepelte 38. születésnapját. Volt torta, köszöntés, és ahogy Németh Kristóf mondta, a barátok sem maradhattak el. Így legjobb munkatársai és barátai köszöntését nézhette végig a közönség egy kis vetítés keretében, ezzel mint egy részesévé is válva az örömüknek.
Mi sem hagyhattuk ki ezt az alkalmat, hogy a színdarabot követő fogadáson interjút készítsünk a születésnapos Nagy Sándorral.

AZT HISZEM NEHÉZ EGY ILYEN MEGLEPETÉS UTÁN MEGSZÓLALNI. HOGY ÉRZED MOST MAGAD?

Nagyon jól. Én nem számítottam erre. Semmire se számítottam, úgyhogy nagyon meglepődtem. Ilyenkor az ember még nem is nagyon tud mit mondani szerintem. Kell egy nap, amíg ez lecseng.  Meg akik köszöntöttek, azokon gondolkodom. Az jár a fejemben, hogy kinek mit fogok írni. Úgy hogy köszönöm! Nagyon szeretem a Fórum Színházat, meg ezt az előadást is. Szeretek játszani Gerdával meg Kristóffal, így ennél jobbat nem is kívánhatnék magamnak.

 

MIVEL MOST A TEÁTRUMBAN DUNAKESZIN JÁTSZOTTATOK, ADJA MAGÁT A KÉRDÉS, HOGY DUNAKESZIHEZ VAN-E VALAMILYEN KÖTŐDÉSED?

A bátyám itt élt jó pár évig és bár már elköltöztek, én jártam ide rendszeresen. No meg hát Feke Pali barátom is itt lakott sokáig, így őhozzá is jártam sokat.

 

A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEM AZ LENNE – A SZÜLETÉSNAPOD KAPCSÁN -, HOGY AMIKOR EGY-EGY ÉV ELTELIK, AKKOR MIKOR ÉRZED ÚGY, HOGY AZ AZ ÉV JÓ VOLT?

Hát talán akkor, ha az ember számot vet és jó érzése van.  Most nem akarom azt mondani, hogy közeledem a negyvenhez, de hát igen közeledem. Közben meg annyira fura, hiszen most volt a húsz éves osztálytalálkozóm, és kép- és időzavarban vagyok, hogy de hát én most múltam harminc…. Most miről beszélgetünk? Én egyáltalán nem érzem ezt a 38-at se. Valahogy olyan fura ez  a negyven.  Azt mondják, már jön a B oldal és én ezt egyáltalán nem érzem.

 

ÉRZEL VALAMI FÉLELMET EZZEL KAPCSOLATBAN?

Félelmet nem, hanem hogy értetlenül állok, hogy ennyi idő eltelt.

 

HA HOLNAP REGGEL  FELHÍV A FÓRUM SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA, HOGY ÁLMAID SZEREPÉT ELJÁTSZHATOD, MELYIK SZEREP LESZ AZ?

Igazából nincs nekem ilyen. Mostanában rengeteg vígjátékban játszom és pl. ezt a darabot azért szeretem nagyon, mert egy kicsit olyan tragikomédiás. Főleg az én szerepem. Nagyon sok mindent lehet benne megmutatni a pincétől a padlásig.  Vannak nagyon jó poénok benne, és közben van benne  dráma, mély élethelyzet, mély sors. Azért szeretem ezeket a szerepeket, mert az ember, amikor elindul egy előadás,  – akkor, mint általában – ítélkezünk, vagy ítéletet mondunk valakire. Ránézésre megszólal, és azt mondjuk, hogy – aha, akkor ő ilyen. Általában szeretünk skatulyázni. Ezt a szerepet azért szeretem nagyon, mert azt érzem, hogy a végére egy kicsit a néző – legalábbis az első felvonás végére –  azt mondja, hogy – ja, hogy értem. Értem, hogy miért lett az, ami. Miért csinálja? Értem, hogy mi motiválja. Tehát, egyszer csak  már nem is lesz „hú bérgyilkos”, hanem ott marad egy ember, akinek van egy sorsa, és talán még szimpatikussá is válhat a végére.

 

MIT JELENT NEKED A HŰSÉG?

Fú az egy nagyon fontos  dolog. Szoktam mondani, hogy van ez a jézusi mondat: „Légy hű mindhalálig,  és  néked adom az élet koronáját!” Nekem az jutott eszembe egy pár hónappal ezelőtt, hogy igazából ez elsősorban magunkra vonatkozik. Mert igazából,  ha az ember saját magával nem hű, a vágyaihoz, a gondolataihoz, az érzéseihez, akkor jön az, hogy elkezdek hazudni saját magamnak.  Elkezdek hűtlen lenni saját magamhoz, és akkor a hűtlenség lesz az alapállapotom, és akkor onnantól kezdve viszont már nem is meglepő, hogy ha mással is hűtlen vagyok. Szóval nagyon érdekes gondolat szerintem, hogy az ember magához legyen hű.  De egy egyszerű példa erre, hogy ha valaki felhív, hogy találkozzunk és nekem nincs kedvem, de nem akarom megbántani és mégis elmegyek. Most már elkezdtem gyakorolni  azt, hogy azt mondom, hogy nincs kedvem, vagy fáradt vagyok. Persze nem mindegy, hogy az ember hogy kommunikálja ezt.  De most már nem akarok  olyan dolgokat csinálni, amihez nincs kedvem.

Nagyon érdekes, hogy otthon voltam most Kisvárdán és beszélgettem magammal, mert azt éreztem, hogy nagyon feszült vagyok.  Egyszer csak megkérdeztem magamtól, hogy de mi a baj? Miért vagy olyan feszült? Mondtam magamnak, hogy hát ez, meg ez.  Kérdeztem magamtól, hogy  akkor mi lehet erre a megoldás? Hát ez, meg ez, meg ez. Hát akkor csináld ezt!  Jó. Mondtam. Ez nagyon érdekes volt, mert csak azt éreztem, hogy olyan feszült és ideges vagyok. Megbeszéltem mindezt magammal, és megnyugodtam. Szóval így próbálok hű lenni magamhoz.

 

HA ÉJSZAKA FELKELTENEK ÁLMODBÓL, MELYIK AZ A SZEREP, AMIT AZONNAL EL TUDSZ JÁTSZANI?

Hát azt nem tudom. Nagyon mély alvó vagyok, úgyhogy nekem azért kell egy fél óra, míg magamhoz térek.

 

EGY KÁVÉ UTÁN?

Nem tudom, melyiket merném bevállalni ébredés után. Igazából most voltam lent Szegeden, ahol az Apáca show-t játszották és kérték a srácok, hogy mondjál már belőle valamit. Nem ment. Például így nem tudok, de itt a Hűtlenség ára darabban, ahogy elkezdtük összeolvasni a szerepeket, abban a pillanatban jött az egész.

 

SZERETNÉM MÉG MEGKÉRDEZNI TŐLED, HOGY MELYIK AZ A SZÍNÉSZ, AKI MÁR A MENNYEI SZÍNPAD DESZKÁIT KOPTATJA, ÉS HA LEHETŐSÉGED LENNE RÁ,  TE SZÍVESEN JÁTSZANÁL EGY DARABBAN VELE?

Nagyon sok ilyen van. A Feleki Kamilltól kezdve Kállai Feri bácsin át Latabár Kálmánig, Rátonyi Róbertig és Tolnai Kláriig sokan vannak.

 

VÉGEZETÜL HADD OSSZAM MEG VELED, HOGY A FÓRUM SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA, NÉMETH KRISTÓF MIT KÍVÁN NEKED:

„Nem kívánok Sanyinak sem mást, mint amit magamnak kívánnék, az pedig az, hogy legyen ilyen tehetséges. Bár ezt nem is kívánom, mert mindig ilyen tehetséges lesz. Latinovits Zoltán mondta, hogy a tehetség állapot és én azt kívánom neki, hogy egész életében ebben az állapotban tudjon maradni. A tehetség állapotában. Azt, hogy mindig legyen ennyi és ilyen erős és mély, fontos barátja, mint akik most, ma este is megjelentek a színpadon virtuálisan, vagy valóságosan. Kívánom neki azt, hogy legyen boldog ember! Szerepekben gazdag színész és a legfontosabb, hogy legyen mindig független és szabad ember!

Azt gondolom, hogy amíg jó egészséget is kap a jó Istentől, akkor a többi az már csak rajta áll. Azt gondolom, hogy ő egy egészen különleges, fantasztikus művész és egy nagyon jó szívű érző, jó ember, aki igazán megérdemli a sikert is és a boldogságot is. Ezt kívánom neki!”